Encs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében , az Encsi járás központja. Encs a Hernád folyó völgyében, Miskolctól északkeletre körülbelül 30 kilométerre fekszik. Nyugatról a Cserehát, keletről a Zempléni-hegység határolja. A város a legegyszerűbben a 3-as főúton közelíthető meg, utóbbiból itt ágazik ki keleti irányban a Tokaj térsége felé vezető 39-es főút, valamint nyugati irányban az abaújdevecseri városrészbe vezető 26 149-es mellékút. Vasúton is elérhető, a Miskolc–Hidasnémeti vonalon. Encs területén már hatezer évvel ezelőtt település állt. Az államalapítás után Újvár vármegye része lett. Az első írásos említése Hensy néven 1219-ből származik. A 14. században a tornai váruradalom része. A 16. században fejlődésnek indult települést.

Eger eleste után a török nem kímélte az itt élőket. A sok zaklatás és a magas adók miatt elmenekült a jobbágyság, a falu elnéptelenedett. A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) ideje alatt a felvidéki hadjáratok állandó táborhelye volt. 1720 körül Kassa környékéről települtek be családok. A fejlődést az 1860-ban kiépített vasút hozta meg. 1890-ben körülbelül ezer lakosa van Encsnek. Mivel a trianoni békeszerződés után a kettészakadt Abaúj-Torna vármegye magyar területen maradt részének középpontjában fekszik, ezért az ezt követő évtizedekben folyamatosan fejlődött. Az 1920- as évektől járási székhely lett, majd 1962-ben az encsi járás lényegében bekebelezte az Abaújszántói és Szikszói járásokat is. 1970-ben nagyközségi, 1984-ben városi rangot kapott. Ezzel egyidejűleg hozzácsatolták Abaújdevecser, Fügöd és Gibárt községeket, az utóbbi azonban 2006-ban ismét önálló községgé alakult.